Nincs olyan ember Magyarországon, aki teljes közönnyel el tudna menni a „Magyar Péter jelenség” mellett, valamint ki tudná magát vonni Varga Judit 2 órás mélyinterjúja alól, amit Hajdú Péternek adott. A média folyamatosan foglalkozik velük.
Engem különben a legjobban az gondolkodtat el, hogy hogyan lehet az, hogy egy volt Fideszhez közeli ember február közepén a Partizánban ad egy szokatlan interjút, s hirtelen egy csapásra az egész baloldali sajtó vele foglalkozik, majd március közepén, valamint április 6-án egy egész tömeg vonul ki a beszédére. Következő a kérdésem, egy sima mezei halandónak (nekem vagy bárkinek), ha eszébe jutna, hogy szeretne egy ilyen tüntetést szervezni, vajon sikerülne-e? A válaszom, egyértelműen nem. Mert ennyi idő alatt ennyi emberhez eljutni önerőből lehetetlenség, csak és kizárólag jól előre megszervezett módon, pénzzel kitömve, hirdetésekkel és médiafelhajtással kivitelezhető. (Vajon erről a titkosszolgálatok miért nem tudtak? Vagy tudtak?) Ezért is álságos az, hogy Magyar Péter Gulyás Mártonnak adott februári interjújából az érződött, hogy a politikacsinálást lehet, hogy inkább másra bízná. Azóta már nemcsak hogy pártja van, országjárásba is kezdett, de pár órával ezelőtt közzétette az európai parlamenti képviselőjelöltjeik listáját is. Ezért is ragadtam most billentyűzetet, mert az elmúlt napokkal hivatalossá vált, hogy a februári énjéhez képest mi lakozik benne, s ez nem más, mint az, amiről Varga Judit is beszélt; más van a kirakatban, s más a színfalak mögött. S bár a jobboldali média kezdetben csak a magánéleti szállal foglakozott, a baloldal pedig a politikai (korrupciós) vonallal, így látszólag elbeszéltek egymás mellett, mégis ha Klebelsberg szavait felelevenítjük, mely szerint a közéleti emberhez igenis hozzátartozik magánélete, akkor feleletet kapunk.
Ennek következtében tartom fontosnak újra és újra visszatérnünk Varga Judit mély interjújára, arra hogy akkor mit is láthattunk, valamint milyen tanulságokat szűrhetünk le mindebből, a saját magunk számára is mind a közéletet, mind magánéletünket közvetlenül érintő szempontból. Merthogy a Magyar-Varga konfliktus olyan társadalmi problémára is rávilágította a figyelmet, amely mondhatjuk, teljes látleletet ad a női egyenjogúság, a két nem közötti versengés problematikájáról. Fel tehetjük magunknak a kérdést ide jutottunk… ez az elmúlt száz év eredménye? Akkor az 1900-as évek ideájának megvalósítása sajnos – mondjuk ki – kudarcba fulladt! A nő és férfi rivalizálása nem segíti a házasság intézményét. Újra kellene gondolni a kettőjük közti viszonyt, a nők magánéleti-társadalmi szerepét, munkavállalását, segítését, megbecsülését, hogy a demográfiánk újra lendületbe kerüljön. S okos, szeretetteli nőktől és férfiaktól sok gyerek születhessen.
Tehát most már konkrétan rákanyarodva az interjúra; bár Hajdú Péter már az interjú kezdetén elhatárolta magát, – s erre kérte Varga Juditot is -, a napi politikai aspektustól, mégis azt gondolom, hogy a volt miniszter asszony „volt és jelenlegi státusza”, mindentől, Magyar Péterestől együtt is közüggyé vált. Hangsúlyozom közüggyé, és közérdeklődéssé, amelyből mindannyian okulhatunk. Ez pedig köszönhető Varga Judittól kezdve a legkisebb médiamunkásig mindenkinek, azoknak, akik lehetővé tették ezt a széles körű ismeretterjesztést. Ismeretterjesztésnek írom, a szó legnemesebb értelmében, ami minden médiának egyik legnagyobb feladata, kellene hogy legyen, – a kultúraközvetítés mellett, – mert minden más, többségében csak politikai „show”, porhintés, ami tehát nem az ismeretterjesztés és nem a kultúra, a művészet körébe tartozik.
A látott jelenségre, – mert összességében és hirtelenjében pontosabb kifejezést most nem is tudnék találni mást, – azaz annak diagnosztizálására, elemzésére pedig azóta sem találtam jobbat, mint Jeszenszky Zsolt „Varga Judit megtörte a csendet” című írását. Megjegyzem, érdekes volt olvasni ezt a műfajt a „politikai hobbista” műsor vezetőjének tollából. Az írás annál sokkal több, mint az újság „Vélemény” rovatának szokásos műfajú anyagai, melyben a politikai felhang a vége felé csak így jelenik meg; „…..És végül: miért gyűlölködnek most még jobban a Magyar Péter-szekta tagjai Varga Juditra?,” – teszi fel a kérdést a publicista, melyre válasza ez; ”Mert pontosan a hitükben ringatja meg őket.”
De Jeszenszky pszichológiai elemzését tovább gondolva, sajnos abuzáló, narcisztikus pszichopata emberekre nem csak a családokon belül ismerhetünk rá, hanem máshol is, például munkahelyen, társaságban, s természetesen a közéletben is, így ezeket még idejében fel kell ismernünk, majd azután kerülnünk is kell őket. Vagyis ha a felismerés megtörtént, akkor minél előbb a már kialakult kapcsolatból, viszonyrendszerből ki kell lépni, ahogy ezt a „szakirodalom” ajánlja:
Szóval nagyon komplex helyzet egy nő számára. És bármilyen erős is az intellektusa, bármennyire is tisztában van vele tudati szinten, hogy egyre mélyebbre fúrja magát egy gödörbe, az ösztönei, beidegződései, női mivoltából fakadó hormonális késztetései viszik tovább az önsorsrontás útján.Varga Judit minden elismerést megérdemel; nemcsak mert sokáig kitartott, elviselt és tűrt, a lehető legjobban megkímélve a gyerekeket, de azért is, mert végül lépni mert. Bevállalta rövid távon a még nagyobb szenvedést azért, hogy amint azt a riportban is elmondta, szabad ember lehessen. Méltósággal, békével. És a lehető legkorrektebb módon nem elvenni, elperelni igyekezett a gyerekeket, hanem valamiféle egyezségre jutni, hiszen……………. akármilyen …. is emberileg a volt férje, attól még szükségük van a gyerekeknek az apafigurára az életükben.
Varga Judit azt tanácsolta minden bántalmazottnak, hogy mielőtt valaki kilép az abuzáló, narcisztikus pszichota helyzetből, jóval előbb már erre segítő társakat is keressen, valamint a független egzisztencia is fontos, biztonságot nyújt. Láthattuk, hallhattuk, hogy ez milyen nehéz volt még Varga Juditnak is, a szülei, barátai, kollégái, intellektusa, több nyelv, iskolai végzettsége, nőiessége, három gyermek jó anyjaként, – és még sorolhatjuk tovább, hogy mi mellett, – a miniszteri jövedelem ellenére is. Mindenesetre az erős közösség, melyben az egyén úgy érzi, hogy nincs egyedül, elengedhetetlenül meghatározó erővel bírhat, s lehetővé teheti számára, hogy pozitív önértékelése megjöjjön mindenféle baráti visszacsatolás eredményeként. Ezért is létkérdés a helyi, lokálpatrióta közösségek ápolása, megvédése, hogy izoláció helyett a kohézió valósuljon meg a magyar családokban.
A Hidegkúti Hírek Pesthidegkút életével, helytörténetével, kulturális eseményeivel és közéleti témákkal foglalkozik.